Milyen vastag legyen a szigetelés? Ez a leggyakrabban feltett kérdés a szigeteléssel kapcsolatban. De ennek a viszonylag egyszerű kérdésnek a megválaszolása nem könnyű. A legjobb válasz ugyanis az, hogy "attól függ". Attól függ, hogy mit szeretne elérni a szigeteléssel. A legfontosabb a homlokzatok, aljzatok, magastetők, padlások és akár a föld alatti talajok szigetelésekor.

Ha a lehető legtöbbet szeretné szigetelni és maximalizálni a megtakarítást, akkor nem valószínű, hogy túl vastag szigetelést szeretne. Minél vastagabb a szigetelés, annál több pénzt takaríthat meg. Természetesen minden szerkezetnek és minden szigetelőnek van egy olyan vastagsága, amelynél már nem éri meg szigetelni.

Ha eléri ezt a vastagsági határt, és még többet szeretne spórolni, akkor nem érdemes tovább növelni a szigetelés vastagságát. A vastagság növelése helyett javasoljuk, hogy válasszon egy másik, jobb szigetelési tulajdonságokkal rendelkező szigetelőt. Ennek két fő előnye van.

Először is, ezzel a jobb szigeteléssel nagyobb valószínűséggel éri el a megcélzott üzemeltetési költségmegtakarítást.Másrészt a szerkezet egyszerűbb és biztonságosabb lesz. Ezenkívül a homlokzatok, aljzatok, padlások és még a padlók szigetelése is stabilabb lesz, ha egy kisebb vastagságot építenek bele. Különösen a homlokzatoknál van jelentősége a szigetelés vastagságának és beépítési módjának. A hurrikánok erős szélviharai könnyen károsíthatják a rosszul beépített szigetelést. Minél vastagabb a szigetelés, annál nehezebb a homlokzatra szerelni.

A jogalkotók meghatároznak egy U-értéket, amelyből kiszámítható a szigetelés vastagsága.

Könnyen belátható, hogy ez a szigetelőanyagok nagy választékának köszönhető. Ugyanaz az energiatakarékos szerkezet kisebb vastagsággal is megépíthető minőségi termékekkel. Ebben a cikkben egy átlagos szigetelési teljesítményű anyag minimális vastagságát számoltuk ki. A részleteket lásd az alábbi első táblázatban. A vonatkozó kötelezettségeket a hatályos törvény (2022) alapján állapították meg.TNM 7/2006-os rendelet az épületek energiateljesítményének meghatározásáról (2006. május 24.).

Az U-érték a fajlagos hőátadási tényező, W/m²K-ban [Watt per négyzetméter Kelvin] mérve. Ez egy alapvető energiateljesítmény-mutató, amely az épületet az egy négyzetméter területre jutó hőveszteségével jellemzi. Minél alacsonyabb az U-érték, annál jobb a szerkezet szigetelése.

Falszigetelés vastagsága A jelenlegi szabvány akülső falakra vonatkozó szabványos szabvány U≤0,24 W/m²K. Az alábbi táblázatban szereplő értékeket úgy számoltuk ki, hogy egy adott szigetelési vastagságú fal U-értéke pontosan ezt az értéket érje el. Természetesen vastagabb szigetelés korlátozás nélkül használható, de vékonyabb szigetelés nem alkalmazható, mivel az nem adja meg a fal előírt U-értékét.

Miért fontos egyáltalán a hőszigetelés

"Az energiahatékonyság szempontjából a legfontosabb feladat egy átlagos magyar otthon esetében a legtöbb hőt vesztő falak és a mennyezet megfelelő szigetelése" - mondja Aszódi Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. növelni. A szigetelés átlagosan a lakás árának mindössze 1%-ába kerül, de 60-70%-kal csökkentheti a közüzemi számlákat. Annak ellenére, hogy a magyar otthonokban egyre vastagabb szigetelést használnak, meg kell változtatnunk az energiahatékonyságról való gondolkodásunkat. A gázárak a környező országokhoz képest a legmagasabbak a világon, ezért Magyarországon a legnagyobb az energiaszegénység

Szlovákiában például ugyanennyi gáz 2,7 forintba kerül. Ez azt jelenti, hogy 2000 m3 átlagos éves gázfogyasztást és 34 MJ/m3 fűtőértéket feltételezve egy magyar háztartásnak évente akár 40 000 forinttal többet kellene költenie fűtésre, mint egy szlovák háztartásnak. Tegyük hozzá.

A szigetelés bizonyult az egyik leggyorsabban megtérülőnek, amivel rendelkezik. A szigetelési költségek átlagosan 2-4 év alatt, hosszú távon pedig 30 év alatt amortizálódnak, a szigetelés vastagságától függően a jelenlegi energiaárak mellett. tulajdonos.

A Knauf Insulation tanulmányai szerint az alkalmazott homlokzati szigetelés vastagságának minden 1 cm-es növekedése 3-4%-os energiamegtakarítást eredményez.

A szigetelés népszerűsítése mellett szól az is, hogy egy átlagos, az 1960-as, 1970-es években épült 100 négyzetméteres, energiatakarékos családi ház 900 ezer forintért teljesen szigetelhető.